A deszki Bánát Néptáncegyüttes szerb táncokat ad elő.
Legfontosabb feladatunk a szerb kultúra, a néphagyományok, a népzene, a néptánc és az anyanyelv ápolása illetve átörökítése a jövő generációja számára.
Kapcsolódó információk:
Bánát Szerb Kulturális Egyesület
A zenekar tagjai: Blaskovics László (kürt), Csanádi Lajos (zongora), Szorcsik Attila (nagybőgő), István Attila (dob)
A zenekar repertoárján klasszikus jazz darabok szerepelnek. Egyedi hangzásukat a jazz-ben szólóhangszerként ritkán hallható, ezért unikális kürt jelenti, melynek lágy, selymes hangját visszafogottan kíséri a zongora–bőgő–dob trió.
Minden arra sétáló gyerek, kicsi és nagy talál magának olvasnivalót a könyvek, mesekönyvek és újságok között, lehuppanhat egy babzsákba, leülhet egy padra, leheverhet a fűbe, hogy lapozgasson, olvasgasson akár szüleivel, nagyszüleivel vagy tanáraival együtt.
A Százszorszép Gyermekház jóvoltából a könyvek mellett játszhatnak is a gyerekek. Csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges.
Az Olvasó- és játszóliget a Somogyi-könyvtár, a Százszorszép Gyermekház, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szegedi Játszótér-Közösségi Ház és a Rainbow by creative Planet Gyermekkönyv-katalógus összefogásával jön létre.
Az Olvasóliget plakátja
A Nyugalmazott Igazgatók Egyesületének tagjai mesélnek kedvenc könyvélményükről, felolvassák kedvenc versüket.
Az Olvasó- és játszóliget a Somogyi-könyvtár, a Százszorszép Gyermekház, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szegedi Játszótér-Közösségi Ház és a Rainbow by creative Planet Gyermekkönyv-katalógus összefogásával jön létre.
Az Olvasóliget plakátja
Árpás Károly az Agapé Kiadó sátránál dedikál.
Árpás Károly 1980-ban végzett a JATE magyar–történelem–finnugor szakán, 1983-ban észt művelődéstörténetből doktorált. Tanított a köz- és a felsőoktatás minden szintjén, alapítása, 1988 óta a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára. Tanulmánykötetek és tankönyvek szerzője, társszerzője; verseket, novellákat, regényeket ír. 1984-ben Szeged-plakettel, 2004-ben Kölcsey-éremmel jutalmazták. Számos tudományos és szépirodalmi pályaműve nyert díjat neves pályázatokon.
A Szolgálunk és védünk – Mozaikok a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság történetéből (Bába és Társai Kiadó) című kötetet dr. Márton István rendőrezredes,
a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója mutatja be.
„Természetesen olcsó húzás lenne kibújni minden felelősség alól a rendőrség védelmében. De azt az állítást sem fogadom el, miszerint a magyar rendőrség alkalmatlan lenne feladata ellátására. Ám azt biztosra veszem, hogy a testület megítélése már most is sokkal jobb, mint egy évtizede volt.” – így beszélt a Cégről 1996-ban dr. Salgó László Csongrád megye akkori főkapitánya.
Azóta sok minden változott a rendőrségnél is, Szegeden is, Csongrád megyében is. Csak a szlogen változatlan: Szolgálunk és védünk. Bár mostanában ezt is sokan vitatják…
A Rúzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar (Bálint Sándor Művelődési Ház) műsora
Művészeti vezető: Monoki Lajos
Gondolatok a Szegedi Nemzeti Színház 2011/12-es évada elé
Beszélgetés Gyüdi Sándorral, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával
Beszélgetőtárs: Karacs Rita újságíró, a Rádió88 műsorvezetője és hírszerkesztője
Kapcsolódó információk:
A Szegedi Nemzeti Színház honlapja
A Gregor József Általános Iskola és a Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola gálahangversenye
Egressy Zoltánnak 2011-ben Szaggatott vonal (Kalligram Kiadó) címmel jelent meg kötete.
A szerzővel Karacs Rita újságíró, a Rádió88 műsorvezetője és hírszerkesztője beszélget.
A program a Szépírók Társasága támogatásával „A könyv utóélete” című program keretében valósul meg.
Egressy regénye bizonyítja, hogy immár nemcsak a legismertebb hazai drámaíróként kell őt számon tartanunk, hanem ugyanilyen rangú prózaíróként is.
A kötetet (Bába és Társai Kiadó) bemutatja, és az íróval beszélget: Kispál Antal.
A kötetben lévő esszék, tanulmányok, riportok középpontjában a munkálkodó, és ünnepeit tisztelő falusi, tanyai, városi ember áll. Olyanok, akiket a társadalomtudomány, az irodalom és a közbeszéd- némi leegyszerűsítéssel, általánosítással- népnek szokott emlegetni. Pontosabban és konkrétabban parasztoknak szokás nevezni.Abban az értelemben, ahogyan azt Arany, Petőfi, Móricz, Erdei Ferenc használta.
Filmvetítés az MTV Szegedi Stúdiójának archívumából: Bubryák István válogatása
Tisztelet a könyvhétnek – irodalmi alakok a képernyőn:
„VIVÁT BENYOVSZKY”
Riportfilm a Szegedi Szabadtéri Játékok két évvel ezelőtti nagysikerű előadásáról, elmélkedés a néptáncgálák helyét betöltő táncjátékok befogadásáról, betekintés a zenészi, koreográfusi, jelmeztervezői munka titkaiba. Úgy is mondhatnánk: így készült a Benyovszky. Avagy: így élt a nagy kalandor.
Rendező: Hell István
A szerkesztőkkel: dr. Makk Ferenc egyetemi tanárral (SZTE BTK Történeti Intézet, Történeti Segédtudományok Tanszék) és dr. Marjanucz László tanszékvezető egyetemi docenssel (SZTE BTK Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék) dr. Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes beszélget.
A szerzővel Pásty Júlia, Bródy Sándor-díjas író beszélget.
Közreműködik: Juhász Erika (ének), Szabó Pál (gitár)
A program a Szegedi Írók Társasága és a Szegedi Szilánkok rendezésében valósul meg.
Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt (Kárpátia Műhely Bt.) című könyvének bemutatója
Vendég: a szerző és Szakács Árpád, a Kárpátia Kiadó vezetője
Házigazda: Dudás Zoltán hagyományőrző
Raffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen.
Beszélgetés Szögi László – Varga Júlia: A Báthory-egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig című egyetemtörténeti kötetéről
A szerzőkkel dr. Makk Ferenc egyetemi tanár (SZTE BTK Történeti Intézet, Történeti Segédtudományok Tanszék) beszélget.
Egressy Zoltán: Szaggatott vonal című 2011-ben megjelent új kötetét (Kalligram Kiadó) a Líra Könyv Zrt. Fókusz könyváruházának sátránál dedikálja.
A Szegedi Pinceszínház 2001-től kezdve Szeged város egyetlen és első állandóan működő stúdiószínháza. A Független színházak közé tartozunk, melynek célja, hogy olyan stúdió előadásokat ismertessünk meg a nézőkkel, és olyan formában játsszunk egy-egy ismert, illetve ismeretlen darabot, amilyenben eddig még nem. Olyan társulatoknak adjunk otthont, akik valamilyen utat keresnek, újszerű kísérleti előadásokat hoznak létre.
Kapcsolódó információk:
Szegedi Pinceszínház honlapja
Miskolc-Szeged-Miskolc – beszélgetés a Miskolc KapuCíner antológia kapcsán
A miskolci Spanyolnátha művészeti folyóirat 2009. tavaszi számát Szegednek szentelte. A Spanyolnátha és néhány szegedi alkotó jó kapcsolata azóta is, azelőtt is töretlen. A folyóirat 2010-ben jelentette meg második antológiáját Miskolc KapuCíner címen, lévén Miskolc a kapuk városa. A kötetben több szegedi kötődésű szerző írása olvasható. Közülük lesznek többen vendégeink, a beszélgetésben Miskolc és Szeged kapcsolódási pontjait kutatjuk.
Brandon Mezzelo tenor szaxofonművész a Missouri állambeli St. Louisból érkezett Magyarországra. Zenei pályafutása 16 éves korában indul Chicago jazz és blues klubjaiban. Zenei tanulmányokat a Missouri Állami Egyetem (Missouri State University) jazz tanszékén végez, majd nyolc éven keresztül katonazenekari vezető szólista Németországban, ahol sokat turnézik ezekben az években. Hazájába visszatérve St. Louisban és Chicagoban muzsikál és jelentős jazz fesztiválokon lép fel. Olyan nagy nevekkel van alkalma játszani, mint Chubby Checker, Buddy Miles, Jeff Healy, Bobby Bland, Floyd Taylor és Ramsey Lewis. 2010 óta Budapesten él és számos izgalmas zenei formáció tagja.
Keressük meg együtt elveszett kedvenc mesehőseinket!
Az óvodás csoportok részére rendezett játékos könyvtárhasználati foglalkozáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.
A Hammido Alapfokú Művészeti Iskola évzáró kiállítása
A kiállítás vasárnap és hétfő kivételével naponta 10–18 óráig tekinthető meg.
Takács Mari illusztrátor felolvasása és műhelyfoglalkozása
A kamishibai – magyarul papírszínház – Japánból származik, ahol az 1920-as évek óta használják és máig igen népszerű mesélési módszer. Lényege, hogy a „butai” nevű színház-kertben képek követik egymást, és míg a mesélő a hátlapon található szöveget olvassa, közönsége – mint egy színházi előadást – követi a keretben megjelenő képeket.
Az Olvasó- és játszóliget a Somogyi-könyvtár, a Százszorszép Gyermekház, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szegedi Játszótér-Közösségi Ház és a Rainbow by creative Planet Gyermekkönyv-katalógus összefogásával jön létre.
Az Olvasóliget plakátja
Könyvbemutató babáknak és anyukáknak
A Csiribiri torna-tár szerkesztője Orszáczky Ildikó, az illusztrátor Takács Mari.
A Csiri-biri mozgásfejlesztő torna egy olyan 40 perces dalolós, mondókázós, örömteli foglalkozás, ahol gyermeked a hétköznapitól eltérő mozgásformákkal és mozgásfejlesztő eszközökkel ismerkedhet meg.
Az Olvasó- és játszóliget a Somogyi-könyvtár, a Százszorszép Gyermekház, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szegedi Játszótér-Közösségi Ház és a Rainbow by creative Planet Gyermekkönyv-katalógus összefogásával jön létre.
Az Olvasóliget plakátja
Kapcsolódó információk:
Csiri-biri torna
Telegdi Ágnes, az Ó, azok a csodálatos állatok – mesés történetek hazánk védett állatairól (Ring-Color Kft.) című könyvsorozat írója várja beszélgetésre a gyerekeket.
A sorozat egyik kötete a Libri Aranykönyv versenyén sok ezer olvasói szavazat alapján az első díjat érte el a „gyermek- és ifjúsági könyv kategóriában”.
Az Olvasó- és játszóliget a Somogyi-könyvtár, a Százszorszép Gyermekház, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szegedi Játszótér-Közösségi Ház és a Rainbow by creative Planet Gyermekkönyv-katalógus összefogásával jön létre.
Az Olvasóliget plakátja
Közreműködnek: a Dózsa György Általános Iskola 1/a osztályos diákjai
Felkészítő tanárok: Molnár Györgyné, Kósné Kiss Magdolna
Takács Mari illusztrátor egy különleges japánból származó technikával – papírszínházzal – meséli el az Ünnepi Könyvhét színpadán A brémai Muzsikusok történetét, az érdeklődök rajzolhatnak is vele a mese után.
A kamishibai – magyarul papírszínház – Japánból származik, ahol az 1920-as évek óta használják és máig igen népszerű mesélési módszer. Lényege, hogy a „butai” nevű színház-kertben képek követik egymást, és míg a mesélő a hátlapon található szöveget olvassa, közönsége, mint egy színházi előadást, követi a keretben megjelenő képeket.
Az Olvasó és játszóliget a Somogyi-könyvtár, a Százszorszép Gyermekház, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szegedi Játszótér-Közösségi Ház és a Rainbow by creative Planet Gyermekkönyv-katalógus összefogásával jön létre.
Az Olvasóliget plakátja
Takács Mari illusztrátor a Rainbow Gyermekkönyv-katalógus sátránál dedikál.
A Népi Kultúra sorozatban megjelent kötet (Terc Kiadó) szerzőjévelvel Juhász Antal néprajzkutató, muzeológus, nyugalmazott egyetemi tanár beszélget.
A vízigépek alkalmazása Európában már a 11-13. században technikai forradalmat idézett elő, mert a motorok világának kezdetét jelentette, s a magyar történelem forrásaiban is a 14-15. századtól egyre gyakrabban tűnnek fel a vízimalmok. Ma már csak nagy ritkán láthatunk egy-egy véletlenül megmaradt példányt. Éppen ezért féltve kell ezeket őrizni, mint a népi technika értékes tanúit. Dr. Ozsváth Gábor Dániel, aki több, mint két évtized óta szenvedélyesen kutatja a székelyföldi és erdélyi vízimalmok történetét, s eddig is értékes tanulmányokat közölt e témakörben. Ez a kötet folytatását jelenti eddigi munkásságának, de több is annál, mert a szakmaiság, szakszerűség elmélyítésével találkozunk e könyvében.
A kötetet a szerző mutatja be (Bába és Társai Kiadó).
Volt egyszer egy sikeres magyar élelmiszeripar s benne fontos láncszemként egy Szegedi Konzervgyár.
Dolgos évek, szorgalmas szegedi és környékbeli munkások, örömök és kudarcok. Így volt ez bő hatvan évig, amikor is rászakadt a „vadkapitalizmus”.
A szegedi konzervgyár történetét onnantól csak privatizációk, befektetések, szélhámosok, jóakaratú egykori dolgozók, pénzéhes manipulátorok írták.
Egészen addig, amíg 2007-ben végleg lakat került az épületre.
Ezt a közel hetven évet szedi mérnöki pontossággal és precizitással sorra – sok-sok korabeli fényképpel, adatokkal, újságcikkekkel színesítve – dr. Darázs Sándor, aki évtizedeken át maga is aktív részese volt a Konzervgyár történetének.
